~Hetedik rész.*

Sziasztook! Nagyon köszönjük a sok komit, és tetsziket! :) Ez a rész nem lett olyan hosszú, amolyan átvezető, a következőben jön az izgalmas rész. Jó olvasást! Puszika! :)♥

                                       

Hetedik rész

*Sarah szemszöge*

Szóval egymás mellett aludtunk Niallel.De nem csak,hogy egymás mellett, hanem szorosan átölelt. Felkeltem,és hallgattam, ahogy ütemesen szuszog a nyakamba.Egyre gyorsabban dobogott a szívem. Talán..talán Ő az..és nem Harry..szóval Ő az akibe beleszerettem? Nem, hisz lehetetlen ilyen gyorsan mást megszeretni.
-Édes,mitől ilyen gyors a pulzusod?-kérdezte Niall huncut hangon.
-Mi az,hogy gyors?Nem gyors!Várj, és mi az hogy édes?Mióta vagy fent?
-Elég hosszú ideje ahhoz, hogy átérezzem a szívverésed,és a levegővételeid, hogy az állam teljesen a nyakadba fúrjam,és érezzem az illatod,hogy szorosan fogjalak.-mintha tudná,hogy mire gondolok.Mintha ezt pont direkt mondta volna.
-Niall, ezt most mér mondod?
-Mert tudom, hogy hatással vagyok rád.Érzem.Látom a viselkedéseden, ahogy nézel rám, a lélegzetvételed, a mozzanataid.Mindent elárulnak.Vonzó vagy Sarah.Na igen,érzem,hogy most elpirultál.-és tényleg elpirultam.Ez a srác valami elképesztő. Nem kellett megszólalnom (hála istennek) mert megcsörrent a telefonom.
-Vedd csak fel.-mosolygott.Kinyúltam a telefonért, és felvettem. Evelyn szólt bele.
-Na megbeszéltétek a részleteket?
-Meg..majd otthon mindent elmesélek.
-Mi történt?
-Mondom, majd otthon!
-Mikor jössz?
-Most!Szóval felöltözök, és mindjárt ott leszek.Puszi,szeretlek!
-Én is,szió!
Húha, kíváncsi vagyok, hogy összeszedett-e valakit.Haha.Remélem összejött neki.
-Hazakísérlek.-mondta Niall,felállt az ágyról,és megcsókolt.
-Niall, most nem kell játszanunk, hisz nincs itt senki.
-De megszoktam a csókod.-jelentette ki.Hát jó..Fogtam magam,bementem a fürdőbe,felfrissítettem magam (másik ruhát nem hoztam magammal,ezért nem tudtam átöltözni. [logikus,nem?:D-szerk,megjegyz.])Addig,míg fogat mostam, megmostam az arcom, stb. Niall már átöltözött.
-Mehetünk?-kérdezte.
-Persze.-mosolyogtam.Bezártuk a házat,és elindultunk hozzánk.Egész idő alatt csak csendben mentünk egymás mellett, miközben ő az arcomat fürkészte. Zavarban voltam,de végre megérkeztünk egy idő után.Benyitottunk,de nem csak a testvérem volt otthon, hanem még sok ember. Név szerint Harry,Liam,Louis,Zayn,Danielle,Perrie,Christina,Jessica és még egy srác.Aki fogta hugom kezét, és akire Louis csúnyán nézett. Áhá, szóval sikerült Evelynnek összeszednie valakit.
-Sziasztok srácok!-köszöntem lelkesen, megöleltem a fiúkat,Daniellet és Perriet. A két pincsinek nem jutott ki az ölelésemből.Odamentem testvérem újdonsült barátjához,majd bemutatkoztunk egymásnak.Ezután sok bőröndön akadt meg a szemem.
-Ezek meg?-kérdeztem.
-Nyaralni megyünk.-jelentette ki Tommo. Elmosolyodtam, és újra megöleltem az összes srácot, és a két lányt.

~ Hatodik rész.*

Heey guys! Köszönjük szépen ezt a sok kedves komit, és a tetszikeket! Nagyon sokat jelet ez nekünk!:)♥
Egyébként szólok: A BLOGOT NEM EGYEDÜL ÍROM, HANEM AZ EGYIK BARÁTNŐMMEL ANNÁVAL! :))♥ Onnan jött az AnCi név..:D
Jó olvasást! :3 xoxo




Hatodik rész

*Sarah szemszöge*

Azt álmodtam,hogy Niall elénekelte nekem a 'Little Things'-et a tengerparton, én meghatódtam,majd csókolóztunk. Érdekes álom volt.. Ilyeneket eddig csak Harryvel szoktam álmodni. De biztos csak a tegnapi színjáték miatt volt. Szóval felkeltem,és szemeimmel egyből a testvéremet kutattam, de Ő már nem volt az ágyában, hanem a helyén egy cetli volt. Átnyújtózkodtam a megterített ágyra,majd elvettem a kis papírkát : "Szívem, nem akartalak felkelteni,  nagyon aranyosan aludtál. A suliból pár barátnőm elhívott vásárolgatni, én meg elfogadtam. Próbálok nem Tommora koncentrálni. Szeretlek. További jó színjátékot Niallel,és mindenkit puszilok, kivéve Christinát és Jessicát.:D xoxo."  Ennek a kis üzenetnek olvasására elmosolyodtam. Nagyon szerencsés vagyok a húgommal. A legtöbb kistestvér mostanában mindig játssza az agyát, és nagyon el van kényeztetve. Hála az én Evelynem nem ilyen. Nehezen feltápászkodtam az ágyból, megreggeliztem, (kész lakoma volt, csináltam egy jó nagy adag tojásrántottát) felöltözködtem, a hajam betűztem a egy kontyba, majd elmentem Niallhez, hogy megbeszéljük a részleteket a kis trükkünkbe. Nagyon jól esik Nialltől,hogy próbál nekem segíteni. Amikor megcsókolt az étterembe nagyon váratlanul ért, de másfelől meg,nagyon jól is esett. Tényleg.. Na szóval mentem Niallékhez, de be volt zárva az ajtó. Említették nekem,hogy a pótkulcs az ajtó melletti nagy virágcserépben van, és ezt észben tartottam.Kivettem a kulcsot, beraktam a zárba és egy nagyon humoros ötlet ötlött az eszembe,méghozzá az, hogy elkezdek ordibálni a kis szőkét ledöbbentve. Haha.
-Niall!Szerelmem!-kiabáltam röhögve és benyitottam az ajtón. Ám meglepetésemre nem csak Niall volt otthon. Mondjuk mért nem gondoltam arra,hogy mindenki a nappaliban van?
-Szia szívem.-jött oda elfojtott röhögéssel Niall,majd megölelt.Lesütöttem a szemem.Azért ennyire nem gondoltam komolyan ezt a színjátszást. Felnéztem, és Harry durcás fejével találtam szembe magam... és ezaz! Sikerült féltékennyé tenni..Amikor a szemébe néztem gyorsan elfordult és megcsókolta a barátnőjét..na persze.
-Evelyn hol van?-kérdezte Louis barátnője kezét fogva.Na igen..Ő meg a másik jómadár.
-Barátnőivel van.
-Ohh..-mondta majd elengedte Christina kezét.
-Mit csináljunk?-kérdezte Liam, Danielle derekát átkulcsolva.
-Nézzünk filmet!-javasolta Zayn,miközben a kezét Perrie combján pihentette.
-Jó ötlet.Horror?-kérdezte Niall.
-Ördögűző?
-Uh,az jó!-mondtam,majd megkerestem a DVD-t és betettem a lejátszóba. Mindenki leült a párja mellé, és én is az "én párom mellé". Mindenki elmélyült a filmbe,kivéve Harry és Jessica..ők egymás szájába mélyültek el inkább. Niall észrevette hogy zavar engem,közel húzott magához, és mi is csókolózni kezdtünk. A többieket sem érdekelte nagyon a film, hanem inkább a mi kis "jelenetünk".Liam és Danielle csak röhögtek.Gondolom Payne beavatta a barátnőjét is. Vége lett a filmnek,és mindenki csak bámult maga elé.
-Nem megyünk bulizni a kocsma melletti partyhelyre?-kérdezte hirtelen ötlettől vezérelve Louis.
-Jó ötlet.-helyeselt Zayn.
-Menjetek csak,mi maradunk.-kacsintott Niall rám.
-Jah,csak használjatok óvszert.-mondta Harry lesajnáló hangsúllyal,majd felpattant a kanapéról.A többiek intettek egyet,és követték őt.
-Küldök egy SMS-t Evelynnek, hogy menjen abba a buliba...és szedjen fel valakit Tommo előtt.-mosolyogtam rá Niallre.
-Helyes.-kacsintott.Elővettem a telefonom,bepötyögtem valamit a tesómnak, és ránéztem Niallre.Aki engem nézett.
-Mi az?-kérdeztem röhögve.
-Jól csókolsz.-mondta miközben az alsó ajkát harapdálta.
-Öhh..-hajtottam le a fejem.De ő rendületlenül csak engem nézett.
-Nem megyünk fel?-törtem meg a csendet.
-Mehetünk.-mondta majd felbattyogtunk a szobájába.-Nem alszunk?-kérdezte.
-Aludhatunk.-mondtam,majd átmentem a másik ágyra a szobában..vagyis mentem volna ha Niall közbe szólt.
-Úgy értem..együtt..
-Hát jó.-tettem 180 fok fordulatot és lefeküdtem Niall mellé.Ő megfogta a derekam és magához húzott,és a fejét a nyakamba fúrta. Jó érzéssel töltött el.Nagyon..egy ideig hallgattam a szuszogását,majd elaludtam.


*Evelyn szemszöge*

Amint megkaptam az sms-t mentem is abba a bulihelybe. Gyorsan elköszöntem a lányoktól,és iszkoltam is a kocsma mellé. Amint odaérkeztem ott már javában folyt a buli. Amint beléptem csak smároló párokat láttam. Odamentem a pulthoz,hogy én is találjak valakit.
-Egy whiskeyt!-nyomtam a pénzt a pultos srác elé.A pénzen a számom is rajta volt.Amint észrevette elmosolyodott.
-Mi a neved kislány?
-Evelyn.Tied?
-Adam.Táncolunk?
-Ahham.-mondtam,majd kihúztam a tömegbe.A szememmel Louisékat kerestem,és nem is kellett olyan sokáig kutatgatni.A közelükbe mentem és elkezdtem Adammel annyira táncolni,és Ő meg közbe csókolgatta a nyakam. Louis észrevette,de úgy csinált mint akit nem zavart.De láttam...egyszerűen láttam a szemében,hogy nagyon is zavarja. Egy váratlan pillanatban,amikor én elvoltam kalandozva Adam megcsókolt,és félrehúzott.
-Evelyn, igaz,hogy még nem nagyon ismerlek,de megragadtál..lennél a barátnőm?
-Ő..persze.De akkor nyáron sűrűn találkozunk?-kérdeztem.Igen,talán egy kicsit kihasználom. De próbálom megszeretni..talán.
-Ahányszor csak akarod.-csókolt meg.
-Akkor oké.Na most én hazamegyek.Hívjál holnap.Tudod a számom.-kacsintottam.
-Oksa.-mosolygott.Erre fogtam magam,intettem egyet Louiséknak és hazamentem. Először Saraht kerestem ,aztán rájöttem hogy Niallnél van. Lezuhanyoztam,és fáradtan bedőltem az ágyba..

~ Ötödik rész.*

Ötödik rész

*Sarah szemszöge*

Reggel van. Úgy érzem, muszáj valamit csinálnom a húgommal, hogy jobb kedvre derítsem. Muszáj lesz. Nem értem Louist, hogy az az idegesítően bájos kinézetű lány miért tetszik neki? Ha férfi nemű lennék, akkor nekem egyértelműen Evelyn tetszene jobban.. és ezt csak nem elfogultságból mondom! A kék szem az olyan... csábos.. Nem tudok rá mit mondani, nincsenek rá szavak.Varázslatos. A szőke haj pedig.. mint az arany.. Félreértés ne essék, nincs a vörös hajjal,és a zöld szemmel bajom, de hát.. Na mindegy. Szóval fel akarom vidítani az egyetlen húgomat, úgy hogy elviszem vidámparkba. Igen,ilyen vén fejjel elviszem vidámparkba. De hát az ember annyi idős amennyinek érzi magát,nem? Én tizenkét évesnek érzem magam, szóval semmi pánik.
-Jó reggelt tubicám.-keltegettem kedvesen a hétalvót.
-Szia.-mosolygott rám.Nem volt olyan őszinte mosoly.
-Figyelj,mi lenne, ha elmennénk vidámparkba?
-Hát végül is, nem árthat meg. Benne vagyok. Köszönöm, hogy próbálsz felvidítani.-ölelt át.
-Na! Ma semmi olyanról nem akarok hallani,a mi elrontaná a kedved! megértettük egymást?
-Igenis kapitány.-szalutált. Egy ideig csak néztem rá "ilyenkor mit érzel?" tekintettel,majd egyszerre elnevettük magunkat.
-Most menj fürödni,még a tegnapi ruha van rajtad!
-Oké.-mondta,majd kiment a fürdőbe. Én már akkor kész voltam,ezért kimentem a nappaliba. Végighúztam a kezem a kanapén,majd leültem rá. Csakis Louison járt a fejem. Mért volt ennyire vak? Nem hiszem el,hogy ennyire..áhh..
-Mehetünk?-jött ki a fürdőből Evelyn.
-Mehetünk.-kacsintottam,majd nagy lendülettel felálltam a kanapéról. Körülnéztem a lakásban, hogy minden a helyén van-e, majd elindultunk. Rendeltünk egy taxit,ami egyenesen a vidámparkhoz vitt minket. A  szőkeség úgy nézett a nagy játszótér  kapujára mint egy hét éves.
-Hova ülünk fel először?-kérdezte tátott szájjal.Elnevettem magam.-Most mi van? Én öt évesnek érzem magam.-nyújtotta rám a nyelvét.
-Leharapom!
-Hajrá.-kacsintott.Igen,ezt mindig eljátsszuk.-Na, felülünk az óriáskerékre?
-Menjünk!-majd röhögve befutottunk a kapun. Megvettük a jegyeket, majd beültünk egy kabinba. Minden kabinba négy személy férhetett el.
-Hány kört megy ez az izé?-kérdeztem izgatottan.
-Az van ide írva,hogy 10-et.-bökött az ujjával a jegyre.
-Húha, akkor az el fog tartani egy darabig. -mosolyogtam,majd elnéztem jobbra, amit véleményem szerint nem kellett volna,mert az arcomról lefagyott a mosoly.
-Na, mi az?-kérdezte Evelyn, miközben gyöngén meglökte az oldalamat.
-Oda nézz.-mutattam a mellettünk lévő kabinra. Ahová mutattam, ott nem más volt mint Louis,Christina, Harry és.. és egy másik lány. Tomlinson és Fitzpatrik egymást szórakoztatták azzal.,hogy oda vissza nyomogatnak apró csókokat egymás szájára, és Harry meg a másik csak meg úgy smároltak,hogy arra emlékeztettet mint amikor a hajléktalan kinyalja a margarinos dobozt. Ez szörnyen felbosszantott. Mind a két pár. Louisék azért mert ez Evelynnek fáj, Harry pedig azért..mert az nekem fáj..de szörnyen.
Evelynt pedig elszomorította. Pár könnycsepp gördült ki a szemén.
-Húzzuk fel a kapucninkat és forduljunk teljesen egymás felé, nem akarom, hogy észrevegyenek!-javasoltam.
-Jó ötlet.-mondta szomorúan. Megtettük ezt,de nem tudtunk nem odanézni, és minden elcsattant csók után úgy éreztünk, hogy a kés elfordul picit a gyomrunkban. Láthatólag egyikőnk sem figyelt arra,hogy a föld felett lebegünk pár méterrel.
-Aj,mikor lesz már vége ennek?-kérdezte tesóm a tizedik kör végén.
-Nemsokára. -simogattam meg a hátát,és pont leállt a masina. Amilyen gyorsan tudtunk,kiugrottunk belőle,és elfutottunk egy másik játékhoz.
-Nem hagyom,hogy ezek a barmok elrontsák a napunkat!-mondtam idegesen.
-De ha találkozunk velük?
-Valahogy lerázzuk őket.
-Hát oké..-kételkedett testvérem.-Na akkor mire üljünk most fel?-kérdezte újult erővel.
-Mindenre!-mondtam,majd végig jártuk az egész parkot.Tényleg,mindenre felültünk,nem törődve semmivel.Pont mint egy kisgyerek. Utolsónak a dodzsemre mentünk fel. Sajnálatunkra Harryék is. Megvettük a korongokat, bedobtuk a dodzsembe, és a játék elindult.
-Sziasztok lányok!-jöttek oda hozzánk Louis és Harry.(Egy kocsiban ültek.)
-Csáó.-mondtuk kedvtelenül,és elindultunk a kocsival.Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve megfordítottam a kormányt,és teljes erővel beléjük mentem.
-Hééj,ez most mire volt jó?-kérdezte Harry.
-Hát csak úgy..Jól esett.
-Ahha, persze.Jól van. Úgy látom nincs jó napotok.-mondta Louis.
-Jah, gondolkozz el,hogy miért van.-rivalltam rá.
-Na,pszt!-csitított a testvérem.-Semmi baj.Majd egyszer talán rájön.. De most már nincs kedvem játszani. Álljunk le.
-Oké.-egyeztem bele,majd lementem a pálya szélére, és kivettem a zsetont. Elrontott hangulatban kimentünk a parkból.
-Éhes vagyok.-törtem meg a csendet.
-Nando's?
-Nando's!
-Oké.-nevetett fel Evelyn. Elsétáltunk a gyorsétteremig,majd megpillantottunk egy szőke fejbúbot.
-Te, az nem Niall?-kérdeztem.
-Dehogynem!Nem megyünk oda hozzá?
-Dehogynem!-nevetem fel.A mi Niallünk annyira el volt foglalva a kajával,hogy csak elég nehezen vett észre minket.


*Niall szemszöge*

-Sziasztok lányok!Hát ti?-mosolyogtam rájuk.Nagyon szeretem őket.
-Szia Nialler.-köszöntek egyszerre.
-Csak megéheztünk.-mondta Sarah.
-Megéheztél.-javította ki Evleyn.
-Jól van na.-mosolygott a barna lány.
-Nem ültök le?-csúsztam arrébb a padon.
-De,szívesen!-mondta Evelyn.
-Hogy vagytok?-kérdeztem
-Remekül.-mondták egyszerre,de nem volt túl meggyőző.
-Ahha persze. Na még egyszer.. Hogy vagytok?
-Borzalmasan.-mondták megint egyszerre.
-Na látjátok, megy ez. De várjatok csak.. kitalálom mi a baj.Ma Sarah, elvitted Evelynt vidámparkba,hogy felvidítsd,de Harryéket is ott találtátok.
-Honnan tudtad?
-Onnan,hogy láttalak titeket reggel elmenni, és Harryék meg mondták,hogy arra mennek.
-Óhh.-sóhajtott Evelyn.
-Egyébként Sarah, Harry nem akar komolyan járni a lánnyal, hanem csak kihasználni, erre-arra. Érzem.
-Ó micsoda megkönnyebbülés.-mondta "enyhe" szarkazmussal.
-Jobb mint ha összejönnének,nem? A csaj kész plasztika.Undorító,de hát neki arra jó.-mondtam neki. Én az a fajta srác vagyok, aki mindig tudja,hogy kivel mi történik, ki mit érez. Azt is tudom, hogy kinek ki tetszik. Vagyis nem mindig, csak kilencvenöt százalékban. De ez is elég sok,nem?
-Hát talán igazad van.Jobb mint ha járnának.-erőltetett egy mosolyt az arcára.
-És Evelyn.. nyugodj meg..Ez a Christina nevezetű lány meg, egyszer csak Louis idegeire fog menni.-tettem rá a kezem az ő kezére.Egy mosolyt küldött felém.
-Te honnan tudsz ilyen sok mindent? Mármint például azt hogy nekünk mi a bajunk.
-Adottság.-kacsintottam.-Na de most szerintem megyek. Holnap reggel elviszlek valahova titeket,oké?
-Benne vagyunk.-mondták egyszerre.
-Sziasztok.-öleltem meg a két lányt,majd hazamentem. Már mindenki aludt,és nem akartam felébreszteni őket, ezért halkan felmentem a szobámba, és én is alvó állapotba helyeztem magam.

*Másnap*
Korán felkeltem,és a lányok elé mentem. Pont akkor értek ki amikor odaérkeztem.
-Sziasztok!-nyomtam nekik egy-egy puszit az arcukra.
-Szia!-köszöntöttek.
-Hova megyünk?
-Paintballozni!-kiabáltam.
-Ezaz!-kiabáltak viszont.Nos,igen ez hangosabb volt. Beszálltunk a kocsiba,majd elmentünk a pályára. Felöltöttük a fehér ruhákat,majd elkezdődött a játék.Én csomó piros festéket kaptam,ők meg csomó zöldet. Nagyon jó volt velük lenni. Egy idő után elfáradtunk,majd a hazamentünk, vagyis hozzánk. A kocsiban Sarah megszólalt.
-Héj,Nialler! Maradt még egy kis piros festék a nyakadon! Mintha kiszívták volna.-nevetett.
-Ezaz! Te zseni vagy!-mondtam neki.
-Mért is?
-Meg van hogy tesszük féltékennyé Harryt! Azt mondjuk,hogy te tegnap este kiszívtad a nyakam! Evelyn, te majd szólj Liamnek oké? Őt is be kell venni,mivel egyedül vele találkoztam reggel,és akkor ez még nemvolt a nyakamon.
-Oké.-kuncogott. Megérkeztünk, mindenki a nappaliban ült. Evelyn egyből félrehívta Liamet,én meg odamentem mindenkihez egy öleléssel köszönni.
-Héjkás, haver.-szólt Zayn.Hát igen,úgy tűnik ő vette észre elsőként.-Mi az ott a nyakadon?-kérdezte,erre mindenki felnézett.Én óvatosan Sarahra pillantottam,Ő meg vette az adást,és kacsintott egyet.
-Haver..neked Sarah kiszívta a nyakad.-mondta hitetlenkedve Harry.
-Háát..talán.-kacsintottam.Odamentem Sarahoz és megfogtam a kezét.A többiek csak értetlenkedve néztek. Harry meg féltékenyen. Ekkor Liam és Evelyn röhögve jöttek le a lépcsőn.
-Mi ilyen vicces?-kérdezte Louis.
-Ti.-mondta Liam.
-Mert?
-Mert eléggé döbbent fejet végtok.
-Ezt te már tudtad?-kérdezte Harry.
-Ahha,reggel láttam. Csak én találkoztam vele, mielőtt hárman elmentek valahova.
-Álljunk meg.. szóval ezt este csinálta Sarah? Akkor történt még más valami is?-féltékenykedett Harry.
-Hát..talán.-mondta most már Sarah.
-Óh, tök jó.-mondta álmosollyal Harry.Ezaz!Elértük a célunk!De ennyi még nem elég.
-Nem megyünk el megint a Nando'sba?-kérdeztem.
-Felőlem oké.-mondta egyszerre mindenki. Mindenki beült a kocsiba, az én ölembe Sarah, Harryébe pedig Jessica.(Mint kiderült, hogy ez a neve.)Megérkeztünk, rendeltünk valamit majd leültünk az asztalhoz.Én jól láthatóan megfogtam Sarah combját. Erre föl Harry megfogta Jessicáét,és megcsókolta. Én is megcsókoltam Saraht, Ő egy kicsit meglepődött de játszott velem. Evelyn és Liam közben jókat röhögtek, a többiek meg csak néztek. Oda vissza szórakoztunk a lányokkal, mindketten. Ki tudja jobban csinálni játék volt ez. Élveztem, ahogy Harry féltékenykedik. Igen, van egy ilyen énem is, nem vagyok büszke rá,de tudom, hogy hogyan kell használni.
Na szóval, egy ideig még játszottunk, hogy ki hogy eteti a barátnőjét,meg ilyesmik, és utána Harrynek elege lett. Felállt az asztaltól és elment. Én adtam Sarahnak, Liamnek és Evelynnek egy pacsit, az asztal alatt. Ezek után mindenki hazament,a lányuk a hotelba,mi a közös házba, és elaludtunk.

~ Negyedik rész.*

Negyedik rész

Csengettek. Muszáj volt elrontani az alvásom? Pedig olyan jó volt. Mindig fel kell valamiért kelni. Nekem ez a gyengepontom.Utálok felkelni a jó meleg, pihe-puha ágyikómból. Utálom amikor félbeszakítják az álmaim. De ma is megtették.
-Ajj istenem már!- mondtam dühösen.
-Kinyitod?-nyöszörgött a nővérem.
-Muszáj?-vettem át az ő stílusát.
-Lehet fontos.
-Jól van megyek.-majd extrakevés energiával lerúgtam magamról a takarót, felvettem egy hálóköpenyt, és kicsoszogtam az ajtóhoz,amin már dörömböltek.Kinyitottam, s csodák csodájára Louis állt az ajtónkban.
-Szia!-próbáltam rá mosolyogni,de elég érdekesen nézhettem ki a reggeli meggyötört fejemmel.
-Szia.-visszamosolygott majd megölelt.-Figyu, arra gondoltam, hogy eljöhetnétek ma is velünk vacsizni. Valamit el kell mondanom. Biztos nagyon örülni fogsz. Vagyis fogtok.-jelentette ki izgatottan egy sármos vigyorral a képén. Lefagytam. Arra gondoltam..az forgott a fejemben, hogy már most bevallja Louis,hogy tetszek neki. Akkor valóra válna a kívánságom másik fele is.Istenem.
-Min mosolyogsz ennyire?-lengette meg a kezét a szemem előtt Tomlinson.
-Jah semmin.-"tértem vissza a jelenbe."
-Oké..Akkor szólsz Sarah-nak is?
-Persze.-kacsintottam.-Na akkor szia!-csuktam volna be az ajtót, de meg állította a kezével.
-Jah,és még valami.Kicsit csípjétek ki magatokat, most nem a Nando'sba megyünk.-nevetett.
-Oksa.-becsuktam az ajtót.
-Na ki volt az?-jött a kérdés Sarah-tól.
-Nem fogod kitalálni..
-Louis?!
-Honnan tudtad?-néztem rá nagy szemekkel.
-Onnan, hogy egy levakarhatatlan mosoly van a fejeden.Na, és mit akart?
-Azt mondta,hogy menjünk el velünk vacsorázni..Meg,hogy mond valamit aminek nagyon örülni fogok..vagyis hozzátette gyorsan azt hogy mind ketten örülni fogunk. Jah és egy kicsit csípjük ki magunkat.
-Hujuj, akkor itt lesz valami.Érzem.
-Én is remélem.
-Hmm..és most mit csináljunk? Elmenjünk egyet sétálni?
-Felőlem.
-Oksa,öltözzünk fel,és indulhatunk.-mondta,majd elmentünk a szekrényeinkhez, felvettünk valami egyszerű ruhát,és elindultunk. Imádok London utcáin járkálni. Olyan megnyugtató hatással van rám. Az emberek is nagyon kedvesek.
-Héj,pszt.-lökött oldalba a tesóm.
-Igen?
-Ott egy fagyis kocsi.
-Hol?-kaptam fel a fejem.A fagyi a második gyengepontom.
-Ott csilingel! Nézd!-mutatott egy fehér tolható kocsira.-Szerencse, hogy hoztam magammal pénzt.-nyúlt a zsebébe, és elővett pár fontot.Gyors léptekkel mentünk a fagyishoz, nehogy addig elmenjen.
-Sziasztok!Mit kértek?-kérdezett minket egy bájos kinézetű lány.Vörös haja volt,és smaragdzöld szeme,arcán pár darab szeplő díszelgett.A névtábláján az állt,hogy Christina.Ugyan bájos volt,de a természetében és a modorában volt valami unszimpatikus.
-Szia.Mind ketten kérünk két gombóc csokit.-nyújtottam át neki a pénzt a lehető legnagyobb mosolyommal.Elvette,majd mindkettőnknek   nagy kézmozdulatokkal pakolt a tölcsérre gombócokat.
-Köszönjük szépen.További jó munkát!-mosolyogtam.Ő csak intett egyet a fejével,majd elkezdte tolni a kocsiját.
-Hát én megpróbáltam kedves lenni.-nyaltam bele a fagyimba.
-Láttam.De hát úgy látszik rossz napja van.Mindenkinek van egy rossz napja, nem igaz?
-De, igazad van.-zártuk le a témát,majd továbbsétáltunk a városban. Amikor már meguntuk hazamentünk.
-Nem kellene készülődni?-kérdezte Sarah,amikor már otthon terpeszkedtünk a kanapén.
-Ó, a fenébe! Teljesen ki ment a fejemből.-pattantam fel,és a ruhásszekrényhez száguldottam, nővéremmel együtt. Észben tartottam azt,hogy egy kicsit ki kell csípni magunkat ezért ezt a ruhát választottam. Tesóm pedig ezt a ruhát kapta fel magára.  Száz-százalékos sebességgel kirohantunk a hotelból.A szálló előtt álltunk és eszembe jutott, hogy fel kéne hívni Louisékat, hogy mikor menjünk..és, hogy hova.Előkaptam a telefonom,gyorsan bepötyögtem a számát és pár csengetésre (pontosan öt) fel is vette.
-Szia..Figyelj, öhh.. elfelejtettem megkérdezni reggel, hogy hol találkozzunk..-kuncogtam bele a telefonba.
-Szia! Hát, ez a kérdés már eldőlt, mivel itt állunk mögöttetek.-nevetett Louis.Megfordultam,majd rávigyorogtam a mögöttünk álló hat emberre..Várjuk csak..Hat?! Ki ez a lány? Ráadásul kézen fogva Louissal? Zöld szem..vörös haj..szeplők..Ez itt Christina.
-Hát ti?-kérdeztem közömbösen a vöröskétől és Tomlinsontól miközben a kezüket bámultam.
-Neked is szia.Na, egyébként ezt akartam ma elmondani..Aminek gondolom mindketten örültök. Christina Fitzpatrik  és én egy párt alkotunk.-mosolygott.Ezt követően mind a négy fiú őrületes ujjongásba kezdett.Mi meg csak odavetettünk Sarahval egy "gratulálok"-ot. Sarah is tudja,hogy én nem csak szimpla barátként kezelem ezt a fiút,ezért ő se volt valami lelkes.
-Mi már találkoztunk.-mosolygott ránk legelőször a mai napon.
-Aha.-mondtam.
-Na megyünk már? Éhes vagyok.-csapkodta meg a hasát Niall.
-Mehetünk.-mondta Louis,majd kinyitotta a hét személyes kocsi ajtaját.Ő beült a volánhoz, Christina és Harry a dupla anyósülésre, míg Sarah,Zayn,Liam, és Niall hátra ült én meg a szőke szépség ölébe. Útközben mindenki sokat csacsogott, de én nagyon rosszul éreztem magam,ezért csak bámultam ki az ablakon.Ezt Niall is észrevette és a fülembe súgott.
-Mi a baj?-aggódó tekintette volt.
-Semmi érdekes.-suttogtam vissza.
-Louis, ugye?
-Talán..
-Sejtettem.
Ekkor megérkeztünk.Bementünk az étterembe.Szép hely volt, nagyon. De erre nem tudtam koncentrálni. Az újdonsült pár ott romantikázott az orrom előtt. Sarah és Niall nagyon sokszor néztek rám,hogy jól vagyok-e.Egy idő után megelégeltem ezt a helyzetet.
-Sarah, fáj a fejem.Menjünk haza.
-De még csak most jöttetek.-nézett rám Harry.
-Fáj a fejem, nem érted?-szóltam rá egy kicsit ingerültebben,mint kellene. Felálltunk,majd intettem nekik egyet,és kimentünk. A bejáratból még halottam egy olyat Harrytől, hogy "hát ennek meg mi baja van?". Nem vetettem rá ügyet. Hívtunk egy taxit, és hazamentünk. Hazaérve ledobtam magamról a cipőt és beleestem az ágyba.
-Nem is értem..Pedig azt hittem, hogy tetszek neki.Ezt nem hiszem el..
-Nyugi.-jött oda hozzám Sarah,és megsimogatta a hátam.-Hmm.. mi lenne ha egy csajos estét rendeznénk,hogy elszálljon a bánatod?-kérdezte kedvesen.
-Ne haragudj,de én most nem szeretnék mást,csak aludni.Tényleg ne haragudj.Szóval jóéjt.-adtam neki egy puszit,majd fürdés nélkül,elaludtam.

~ Harmadik rész.*

Heeey Guuuys! Nagyon köszönjünk hogy kaptunk 6 "Tetszik♥"-et és 3 "Elolvastam:3"-ot, és egy követőt! Tényleg, ezer hála.:3 Remélem hogy ez a rész is tetszeni fog.Nem épp a legjobb,de próbálkoztunk.:)) Jó olvasást! xoxo
 (Louiskám drágám, direkt ölsz meg,vagy csak szándékosan?)

                                 


Harmadik rész

A telefonom jelzésére ébredtem.Vagyis nem csak én hanem Sarah is. 5:30. Basszus,elfejetettem,hogy ma már suliba kell mennem. De szerencsémre már csak egy hétig.
-Jó reggelt.-mosolyogtam kómásan a nővéremre.
-Mi a francért állítod be ilyenkorra az órát? Még van csomó időd.Egyébként neked is jó reggelt.-dünnyögött az orra alatt a "morcikirálynő".
-Azért állítom be ilyenkorra, hogy legyen időm elkészülni, és még tudjak pihenni valamennyit.-jelentettem ki higgadtan.
-Jól van,de most már én sem tudok aludni. Csinálj reggelit.
-Oké.Mit kérsz?
-Sok pénzt.-humorizált.
-Ha-ha-ha.Nem úgy értem.Milyen ételt kérsz?Tudod amit megfogsz a két mancsoddal,berakod a két fogsorod közé,és megrágod,majd lenyeled, ami a bendődbe kerül.
-Nem kérek biosz órát köszi.Egyébként pediig..-húzta el az 'i' betűt-kuglóf van itthon?És nutella?
-Bezony!-kacsintottam.
-Akkor megkensz olyan három szelet olyat?
-Ahham.-mosolyogtam,majd kicsoszogtam a konyhába,nagy nehezen előhalásztam a kamrából a mogyorókrémet, és a kakaós kalácsot, majd bekentem vele.Meg magamat is sikerült összekennem,de ez már részletkérdés. Bevittem a nővéremnek a tálcán a finomságot elmormoltam az orrom alatt,hogy "Jó étvágyat!" és ő se kép, se hang már neki is esett.Ahogy én is.Ezzel mind 5:45-re végeztünk.Kivittem a konyhába a tálcákat, elmentem készülődni,(leheletnyi smink,ruha,haj) majd bementem elköszönni a nővéremhez.Vagyis elköszöntem volna, ha nem aludt volna vissza.Elmosolyodtam,és gyorsan lefirkantottam neki egy cetlire hogy "Suliban vagyok ne felejtsd!Ma hívd a srácokat!;)xoxo",felvettem egy táskát, mivel nem volt semmi sulicuccom, meg ilyesmi, majd elsétáltam a suliba.Amint megérkeztem egy csomó mosolygós arc fogadott.Nem hittem volna, hogy itt még mindig ilyen barátságosak az emberek.Felmentem az igazgatónőhöz.-Jó napot!-nyitottam be határozottan.Tudom,hogy az első benyomás a legfontosabb..
-Szervusz! Ülj csak le.-mosolygott rám.
-Nos, azt szeretném kérdezni,hogy ebben az egy hétben mikre lehet számítani?És mi alapján osztályoznak le?

-Ebben a hetedben elküldik a bizonyítványod az iskolának.Csak az lenne a feladatod,hogy megbarátkozz a diákokkal, és a tanárokkal.Ez amolyan jó pont lenne a jövő évhez.
-Köszönöm szépen!-mosolyogtam, és becsengettek.
-Futás órára!-nevetett.Visszamosolyogtam, majd bementem órára.A tanár bemutatott a többieknek, ők is bemutatkoztak nekem,nagyon aranyosnak tűntek.Az órákon tulajdonképpen csak beszélgettünk.Miután vége lett a sulinak,egyből hazafelé vitt az utam.
-Szia!-ordibáltam a lakásba,majd ledobtam a kabátom a sarokba.
-Heló!Milyen volt az első nap a londoni suliba?-tudakolta tőlem,majd megölelt.
-Nagyon jó,irtó aranyos mindenki.A tanárok is.
-Na, az jó!-mosolygott.-Felhívtam a srácokat.Holnaptól fogva minden délutánt velük töltünk.-kacsintott rám.
-Akkor tehát egy fél kívánság teljesítve.-bámultam magam elé.
-Miről beszélsz?-lengette meg a kezét a szemem előtt Sarah.
-Jah,semmiről.-nevettem rá.Tulajdonképpen arról beszéltem,amit kívántam a szülinapomkor. A másik fele az volt,hogy "Bárcsak össze jönnék Louis Tomlinsonnal!" Hát majd meglátjuk..

Egy héttel később
Gyorsan eltelt ez az egy hét a suliból.Reggel izgatottan keltem.Kíváncsi voltam milyen lett a bizonyítványom. Mivel most nem órákkal az iskolába érkezés előtt keltem, muszáj voltam sietősre venni a készülődést.Így hát felkaptam magamra valamit,felpakoltam most egy kicsivel több sminket,majd futottam a buszhoz.Pont elértem.Pacsi! Az igazgatónő mosolyogva várt.
-Szia Evelyn! Hogy aludtál?
-Jó napot!Remekül.
-Az jó.Kíváncsi vagy a bizonyítványodra?
-Természetesen!-mosolyogtam,erre ő átnyújtotta a kezembe a kék színű kis könyvecskét,ami még nem is olyan rég Magyarországon pihent a tanárok között a vitrinben. Izgatottan kinyitottam,és csalódtam magamban..Persze kellemesen! Mindenből ötöst kaptam! Nevezhetnek strébernek, de én olyasfajta lány vagyok, aki el szeretne érni valamit az életben.
-Nagyon köszönöm!-öleltem meg az igazgatót.
-Ne nekem köszönd!Magadnak.-viszonozta ölelésem.-Majd jövőre találkozunk.Addig is, jó nyarat.
-Viszontlátásra!-és futottam ki a sulin.Megint csak,hogy elérjem a buszt,és ismét elértem.Mosolyogva futottam be a szállónkba,ahol meglepetésemre nem csak a nővérem volt,hanem a One Direction többi tagja is.
-Szia..vagyis sziasztok! Ti itt?
-Szia!-köszöntek egyszerre.
-Úgy gondoltunk meglepünk.-mondta Louis.
-Hát sikerült.-kacagtam fel,és megöleltem mindenkit.
-Na hányas lettél?-érdeklődött Liam.
-Találgassatok.-nyújtottam nyelvet.
-Őőő...hármas?-Niall.
-Na köszi.-nevettem.
-Jó bocsi.Akkor négyes?-nevetett ő is.
-Megint nem talált.
-Kettes?-kérdezte leesett állal Sarah.
-Na ennyit a bizalomról.Mindenből ötös vagyok.
-Tényleg?Nagyon gratulálunk husóka!-mondta Louis majd megpörgetett a levegőbe.Huuh..Utána mindenki megölelt.
-Egyébként nem csak azért jöttünk hogy meglepjünk.-mondta Zayn.
-Hanem azért is,hogy közöljük,hogy az egész nyáron a tiétek vagyunk.-Harry.
-Szóval mit szólnátok egy 2 és fél hónapos tegerparti pihenésre?-kérdezte Liam.Sarahval egymásra néztünk,majd felsikoltottunk.
-Ezt igennek vesszük.-nevettek.
-Jöhet Perrie és Danielle?-tette fel az újabb hülye kérdést Liam.
-Persze!-mosolyogtam rájuk.
-Köszönjük srácok.-mondta nővérem,majd ismét megöleltünk mindenkit.Ettünk valamit,beszélgettünk még, a fiúk hazamentek majd álomport szórt ránk az álommanó.

~ Második rész.*

Második rész

Egy idő után felébredtem. Felébredtem,és egy öltözőben találtam magam. Sarah ott ült mellettem lehajtott, kézbe temetett fejjel. Nagyon rosszul éreztem magam, a kezem is elzsibbadt mint állat, a  fejem is sajgott egyszóval minden bajom volt.
-Sarah, hol vagyunk?
-Oh, Evelyn! Istenem, nagyon ne haragudj csak vitt a tömeg engem,és áhh...Hogy érzed magad?
-Ő,hát..nem a legjobban,de nem is olyan vészes..Na de hol vagyunk?
-Elmondom csak ne őrülj meg.
-Nyögd már ki.-boxoltam enyhén vállba.
-Mi most épp a One Direction öltözőjében vagyunk.Jah, és te Louis   kabátján fekszel.
-Mi?Mi?Miii?Jézusom!Ezt hogy?Vagy mi?
-Hát,mivel máshova nem tudtunk vinni,és a mentőket meg nem akartuk felhívni,max 5-10 perc múlva,ezért idehoztunk. De a fiúk erről nem tudnak.
-Jézusom.-jelentettem ki nagyokat nézve,majd beleszagoltam Louis kabátjába.-Áá, olyan jó illata van!-sikongattam.
-Hát igen, a fürdés minden nap az nem árt.-mondta Louis nevetve a ,aki most lépett be az ajtón a többiekkel együtt.-De ti mit kerestek itt?
-Az a lány ott,aki a kabátodon fekszik elájult,mert rátapostak, a másik pedig a nővére.-jött be az ajtón Paul.
-Uram isten. Jól vagy? -kérdezte aggódó tekintettel Liam.
-Persze.Vagyis, hát nagyjából.De akkor teljesen jól leszek, ha adtok egy autogramot.-kacsintottam rájuk.
-Na de hugi!-szólt rám nővérkém.
-Most mi az?-kérdeztem ártatlanul.A srácok felnevettek. Niallnek olyan édes nevetése van,hogy az valami elképesztő.
-Persze hogy adunk aláírást.-mosolygott Zayn.
-Hova?Mellre vagy hasra?-kérdezte vihogva Harry.
-Haha, álmodozz csak szívem.-kacsintott Louis.
-Egyetértek.Inkább lapra kérném.-mosolyogtam,majd eléjük toltam két lapot, és csináltunk egy közös fényképet, amin mind a heten rajta vagyunk. Annyira örültem a fejemnek,hogy az valami hihetetlen.A srácok csomót kérdezgettek rólunk,és mi szívesen válaszolgattunk.Még a hülye kérdésekre is mint például: "Te hogy tudod megfogni a kanalat undor nélkül?!".Igen, ezt a drága Liamünk kérdezte. Annyit nevettem, hogy már szinte sírtam.De komolyan. Éreztem, hogy a srácok ilyen jófejek, és közvetlenek lesznek, na de hogy ennyire? Ezt nem gondoltam volna.
-És ezek után mik a tervetek?Vagyis most hova mentek?-tudakolta Hazza.
-Hát..hotelba csicsikálni,majd másnap elrepülni.
-Már mennétek is?Nem akartok velünk az elkövetkezendő napokban találkozni?-Niall tette fel ezt az aranyos kérdést.
-De nagyon jó lenne, csak hát.. anyuék..meg a suli,és Sarah tánciskolája..-mondtam sajnálkozva.
-Áh, megoldjuk!-kacsintott Sarah.
-Te tényleg benne lennél?-kérdeztem hüledezve.
-Hát persze, miért ne?Nagyon jó fejek a srácok.-kacsintott.
-Köszönjük.-nevetett fel Louis.Ahh, meg kell zabálni.
-Na de mi most eltesszük magunkat holnapra.Vagyis még a hotelben ma este felhíjuk anyuékat,aztán holnap majd beszélünk.De ahhoz kell valakinek a telefonszáma.-mondta nagy tudásúan Sarah.
-Majd én megadom!-csattant fel Harry. Bediktálta a számot, elköszöntünk tőlük egy öleléssel, majd elmentünk a hotelbe.
-Na akkor felhívod őket?-tudakoltam Saraht, miközben bevágódtam az ágyba, ezután a hosszú nap után.
-Persze.-mondta, majd tárcsázta édesanyánk számát. Én közben a lábamat masszíroztam, mert nagyon fájt. Apa vette fel a telót,Sarah kihangosította.
-Haló!-szólt bele keményen.
-Szia Apa, Sarah vagyok.
-Ó, szia picim.-lágyult el a hangja.-Hogy sikerült a napotok?
-Azon kívül,hogy Evelyn elájult, egész jól.Utána megismerkedtünk a srácokkal, és már a huginak sincs semmi baja.
-Elájult?De ha már nincs baja, akkor inkább nem vagyok a részletekre kíváncsi.-nevetett bele a telefonba.
-Apa lenne egy kérésünk...vagyis inkább kérdésünk.
-Na mi lenne az?
-Őő..arra gondoltunk..hogy kiköltöznénk ide Evelynnel.
-Szó sem lehet róla! Holnap haza jöttök a repülővel! Ez mégis hogyan jutott az eszetekbe?-kérdezte idegesen apa.
-De apa..
-Semmi de!-mondta.
-Szívem, engedjük meg nekik,elég nagyok már.-hallottam anya hangját a háttérben.
-Na,légyszi apaa!-szóltam bele én is a vonalba.
-Hát..jólvan legyen! De csak egy feltétellel. Vagyis kettővel. Az első az lenne,hogy Evelyn fejezze be az iskolát ott kint,úgyis már csak egy hét van vissza. A második pedig az, hogy...
-Hogy?-kérdeztük egyszerre a tesómmal.
-Hogy ünnepekkor gyertek minket meglátogatni.-nevetett édesapánk.
-Ááá,köszi apu.Szeretünk, anyut is szeretjük és mindenképp megyünk.-sikongattam. Sarah kinyomta a telót.
-Na mit szólsz?
-Imádlak.Most megölelnélek,de túl messze vagy.-nyújtottam ki a karom a távolságot mutatva.
-Te kis lusta dög.-mondta,majd odajött hozzám, puszit nyomott a fejemre, majd lefeküdt az ágyába.Szerintem 5-10 perc múlva mind a ketten úgy aludtunk mint a bunda.

Másnap
Nagyon jól aludtam.Imádtam azt a hotelt, ahol laktunk.Kényelmes ágyak, gyönyörű fürdőszoba, miegymás.Rápillantottam a telefonomra.14:38. Jézusom,mennyit tudunk aludni! Megfogtam a fejem alatt lévő párnát,majd nekivágtam Sarah-nak.
-Pszt!Kelj fel! Elmúlt fél három!-mondtam neki, ő dünnyögött valamit az orra alatt(jobb is talán,hogy nem hallottam hogy micsodát), majd felcsimpaszkodott.Aztán én is erőt vettem magamon ,felültem az ágyba.De csak addig jutottam el,hogy ülök, mert még vagy húsz percig ott bambultam mozdulatlanul.
-Evelyn öltözz fel, és gyere enni!-szólt ki a konyhából a tesóm.
-Oké!-ordibáltam vissza. Gyorsan felkaptam magamra valamit, kimentem a konyhába és befaltam azt a gofrit, amit nekem készítettek.
-Nem hívjuk fel a srácokat?-kérdeztem,miközben a tejszínhabot törölgettem le a számról.
-Tényleg!-csapott a homlokára a kis konyhatündér.-Hívom is őket.-mondta,majd ismét kihangosította a telefont.
-Hélóóóóóóóóóóó!-ordibált bele az összes fiú.
-Sziasztok srácok!-mondtuk nevetve.
-Na, mi a pálya?-kérdezte Louis.
-Hát,sajnos..
-Basszus.-szólt közbe Niall.
-Maradhatunk!-ugrattam őket.
-Hah,már megijedtünk.-nevetett Harry.
-Nem ünnepeljük meg?-tette fel a kérdést Liam.
-De remek ötlet!Mondjuk ma este egy közös vacsi?Jah,és Zayn te hozd Perrie-t, Liam, te pedig Danielle-t oksa?Mondjuk a Nando'sba hétre?
-Értettük főnökasszony.-mondták egyszerre.Felnevettünk.
-Na most lerakjuk.Pápá.-szólt közbe Sarah.Olyan boldog voltam, hogy ha skálán mérnénk 10-ből 12346346-on lenne a mosoly-fokom.Igen, ilyenem is van.A délutánunk eltelt úgy,hogy filmet nézünk.Aztán felültünk egy nagy piros buszra, aminek annyira örültünk mint egy két éves kisgyerek, és elmentünk a Nando'sig. A fiúk és a barátnőik már ott voltak.
-Sziasztok srácok!-köszöntöttünk mindenkit egy üdvözléssel.-És csajok.-őket is megöleltük.
-Én Sarah vagyok Ő pedig itt Evelyn.
-Tudjuk.Már hallottuk.Ugye Louis és Harry?-nevetett Danielle.
-Hééj!-szóltak a srácok.Bementünk a Nando'sba, rendeltünk valamit beszélgettünk,nevetgéltünk. Nagyon megkedveltem a csajokat is, a srácokat is egyre jobban.Kezdem megimádni őket.Nagyon aranyosak,és viccesek,szeretek a társaságukban lenni.Valahogy feltöltődöm. A vacsinak vége lett, visszamentünk a hotelba,Sarah elintézte nekem telefonon a sulit, megnéztünk még egy filmet , és elaludtunk.

~ Első rész.*

Bevezető 

A nevem Evelyn Malone, és Magyaroszágon élek, amióta apám itt talált állást.Egyébként meg Bradfordban születtem. Van egy nővérem aki 19 éves, és olyan jó viszonyba vagyok vele, hogy olyan mint a legjobb barátnőm.Bármiben számíthatok rá.17 éves vagyok még, de a hétvégén töltöm be a 18. életévem. Úgy érzem, hogy én már teljesen érett gondolkodású "fiatal nővé" váltam, és ez abban nyilvánul meg,hogy most már segítség nélkül is tudok döntéseket hozni. Bár a szüleim még mindig úgy viselkednek velem mint ha egy törékeny virágszál lennék, de próbálom nekik is megmutatni, hogy "Figyeljetek,én igenis kész vagyok az önálló életre!". Egyéb tudnivaló rólam, hogy imádok táncolni (a nővérem tánciskolájában, mert ő tanár), és imádok a reflektorban tündökölni. Olyankor amikor a színpadon állok, úgy érzem hogy mindenki rám figyel, én vagyok a központban. Nem mintha ezt azért szeretném, mert én egoista vagyok. Szóval, ez az én kis életem..de lássuk még mit tartogat a jövő...!



Első rész
Arra keltem reggel, hogy lábam a párnán van és a fejem az ágy végében, a takaró pedig a földön, és mind ez volt délután két órakor. Nem tudom hogy csináltam.Pacsi!
Na mindegy. Felültem az ágyba,nyújtózkodtam egyet,és megdörzsöltem a szemem.Talán a szemdörzsölés juttatta eszembe, hogy ma van a szülinapom. E gondolatok észrevételére felélénkültem.Kiugrottam az ágyból, és pizsamástól mindenestül lerohantam a lépcsőn. Arra voltam kíváncsi,hogy szerveznek-e valamit nekem a kedves szüleim.Csalódottságomra nem volt ott senki.Ezt zokon véve felindultam a lépcsőn, hogy rendbeszedjem magam. Vagyis indultam volna ha nem kiáltja nekem a családom és a barátaim egy rejtekhelyről előbújva hogy :"Boldog Születésnapot Evelyn!" Nagyon megijedtem, és leestem a lépcsőről. (Nem lett semmi bajom hisz az első fokon álltam.)
-Ááá,srácok, azt hittem már,hogy elfelejtettetek!
-Dehogy fejeltettünk, mikre gondolsz te?-jött oda hozzám Sarah egy ölelés kíséretében.
-Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm!-ugrándoztam, és körbeölelgettem mindenkit aki ott volt...és mindent.
-Talán a könyvespolc nem kér az ölelésedből.-szólt röhögve anya.
-De, neki is kijár!-kacsintottam.Ezután apa bement a konyhába, és  kihozta a tortát. Tizennyolc darab kis gyertya lobogott rajta.
-Kívánj valamit.-mondta Gabe, az egyik barátom a suliból.
-Hmm...oké.-mondtam, és összeszorítottam a szemem.Bárcsak..bárcsak.. bárcsak találkoznék a One Directionnal,és bárcsak Louis Tomlinson barátnője lehetnék.Erősen koncentráltam erre,majd egy nagy levegővel elfújtam az összes gyertyát. Tudom, ez elég gyerekes kívánság, de mért ne lehetne az ember 18 évesen directioner?
-Na mit kívántál?-tudakolta tőlem a testvérem.
-Nem mondom meg, mert nem teljesül.-nyújtottam rá a nyelvem.
-Leharapom!-mosolygott rám.A délután további részében még mókáztunk , és beszélgettünk a régi családi történeteimről (Igen, anyu minden cikis sztorit elmesélt a barátaimnak, azt hittem hogy ott süllyedek el,de nem így történt.Sajnos.) Miután vége lett a kis bulinak, ha mondhatjuk ezt annak, Sarah odajött hozzám.
-Az én ajándékomat még nem kaptad meg.-villogtatott nekem egy borítékot a kezeiben.
-Hmm.. mi lenne az?Pénz? Üdvözlőlap? Ajándékutalvány?
-Dehogyis, te buta. Csak nyisd ki..
-Oké.-mondtam, becsuktam a szemem, és felnyitottam a borítékot. Elszámoltam magamban háromig és kinyitottam a szemem. Amik utána majd kiestek a helyéről.
-Uram isten! Te jóságos szent popcorn! Istenem. Köszönöm-köszönöm-köszönöm! -sikongattam,és felkaptam Saraht,majd körbeszaladtam vele a házban.
-Oké,örülök hogy tetszik ez a két személyes VIP jegy a One Direction koncertre, csak tegyél le mert lehánylak!-szólt rám a nővérkém.
-Jójó, bocsi.-"bántam meg bűnömet" majd leraktam.-De ez annyira áááá!
-Álljon meg a menet, lányom!-szólt közbe apa.Pff, mindig elrontja az örömöm.
-Ajj, apa, mi az?
-Csak akkor mehetsz,ha viszed magaddal a nővéred.
-Ennyi lenne? Hát, ha ő is akar jönni. Vagyis jó lenne ha akarna.
-Én is szeretem a One Directiont,és mit gondolsz,miért vettem egyből két jegyet?-nevetett Sarah.
-Ezaz!Nagyon köszönöm.Tényleg.Ja és anyu,apu, nektek is köszönöm hogy elengedtek!-öleltem mindenkit meg.-És ez mikorra is szól?
-Öhh... ma este 10-kor megy a repülő,és holnap este ötkor kezdődik a koncert.
-Hogy mi?De még be sem pakoltam,meg még semmi! Ezt most hogy..?
-Nyugi , nyugi! Segítek.-szólt anya is közbe.
-Oké, de akkor még most.-mondtam, majd felmentünk az emeletre és egy bazinagy bőröndbe pakoltunk ruhákat.
-Köszi a segítséget.Most mennyi idő van?
-Szívesen,máskor is.Ééés 8 óra.
-Micsoda? Így elrepült az idő. Akkor én felöltözök.-mondtam mivel még mindig pizsama volt rajtam, egy puszit nyomtam anya arcára, bementem a fürdőbe és felkaptam magamra ezt a ruhát. (katt rá.-szerk.megjegyz.) Utána kisminkeltem magam,és megcsináltam a hajam. Ez tartott kb egy óráig. Miután végeztem lerohantam a lépcsőn, félvén hogy lekéssük a gépet.
-Sarah kész vagy már?-ordibáltam fel az emeletre.
-Igen,és itt állok mögötted.-mosolygott 100 vattos mosollyal.
-Ja, bocsi.-nevettem.
-Indulhatunk?-jött anya és apa ki a szobából.
-Persze!-szóltam rá,és olyan gyorsasággal pakoltam be a kocsiba a bőröndöket,mintha puskából lőttek volna ki.Utána mindenki beült és elindultunk .Az úton be nem állt a szám, és ez mindig akkor történik ha nagyon izgulok. Bő háromnegyed óra múlva megérkeztünk a repülőtérre, amit elég soknak találok, na mindegy. amint kiszálltunk a kocsiból elköszöntünk anyuéktól, fogtuk a bőröndöt és rohantunk a hármas felszállókapuig. A kisbusz elvitt minket a repülőig, felcuccoltunk és leültünk egymás mellé.
-Izgulsz?-kérdezte tőlem a "barna szépség".
-Naná hogy izgulok.
-Nem kell!Na de most aludjunk. Reggel körbe kell majd néznünk Londonban.
-Oké.-mondtam,majd bedugtam a fülembe a fülhallgatót, és elaludtam.A hangos bemondó ébresztett reggel 10kor.
-Leszállásra felkészülni, kérjük kapcsolják be az öveket.-hát így tettünk.Körülbelül 10 percen belül már leszálltunk. Kiléptem a gépből és egy "London babyy!" ordítással üdvözöltem a várost. Persze akik a hátam mögött voltak öreg házaspár azok lepisszegtek.
-Hova megyünk most?-kérdeztem.
-Háát, először menjünk az öt csillagos..
-Öt csillag?Ez komoly? Elképesztő vagy.-öleltem meg.
-Köszi,de hadd mondjam végig.-tolt el magától nevetve.-Na szóval menjünk az öt csillagos hotelbe lepakolni, aztán menjünk várost nézni.
-Oké.-amint megérkeztünk a hotelbe elálltak a szavaim. Az a hely valami eszméletlen. De nem kezdem el mesélni,hogy hogyan is néz ki mert jövő karácsonyig se végzek, na mindegy. Szóval miután leraktuk a cuccunkat felmentünk a London Eyeba, a Madame Tussaudsba, amit mellesleg imádok, a BigBenhez, és a város legkisebb zegzugait is bejártuk. Úgy éreztem lerohad a talpam, de közben végig azon járt az agyam,hogy milyen lesz majd találkozni a srácokkal. Miután végeztünk elmentünk a koncert helyszínére,hogy nehogy nagyon hátul legyünk. Hát az elsők között  voltunk mivel még volt két óra a koncertig, ezért az első sorokba állhattunk. Az a két óra nagyon unalmas,de eltelt, és egyre több és több lány jelent meg a színpaddal szemben.(Na meg egykét fiú.) Felcsendült az "Up all Night" és a srácok kirohantak a színpadra. Nagy volt a buli, mindenki összevissza ugrált fel és alá. Utána jött a "Moments". Sarah szó szerint elkezdett bőgni,de egy idő után én is sírtam. Louis néha-néha rám pillantott, azt hittem abban a pillanatba összeesek. Utána megint egy pörgős szám jött, utána megint lassú, és ez így ment a koncert végéig. Utána a tömeg elkezdett az autogram osztásra menni,ahogy én is csak megbotlottam és elestem.De nem vett figyelembe senki, mindenki rám taposott ,Saraht meg nem találtam a tekintetemmel. Elájultam..